Törzsudvarnok

Törzsudvarnok 1319-ig királyi birtok volt, ekkor Károly Róbert király Karthali Tamás illyédi várnagynak és Etele nevű testvérének adományozta.

Naplemente Törzsudvarnok határában

Naplemente Törzsudvarnok határában (Fotó: Alesandro Simić, Panoramio)

A középkorban Keve vármegyéhez tartozott, neve 1332-1337 közt már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyháza is volt. 1452-ben az Ittebei család birtoka volt, 1508-ban azonban már csak mint puszta volt említve. 1508-ban II. László király e puszta akkori földesurának, Etelei Miklósnak adott kedvezménye szerint az Udvarnokon megtelepedők, hat évi adómentességet nyertek. E kedvezmény következtében a falu ismét felépült és a 15. század utolsó évtizedében még fennállt, a 17. században azonban ismét elpusztult és a Mercy-féle térképen, a becskereki kerületben, a lakatlan helyek között szerepelt, és még 1779-ben is lakatlan volt. A kincstártól Petrovics József szerezte meg 1825 körül, majd Torontál és Krassó vármegyékből bolgárokat telepített ide, akik azonban később a szomszédos Szőlősudvarnokra költöztek. 1838-ban Petrovics József volt a földesura és ekkor még önálló puszta volt. 1910-ben 863 lakosából 602 magyar, 254 német volt. Ebből 827 római katolikus, 13 református, 16 görögkeleti ortodox volt.

Pravoszláv templom

Pravoszláv templom (Fotó: bosko macura, Panoramio)

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.


Törzsudvarnok térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.