Turia

Turia a Ferenc-csatorna mellett, Szenttamás keleti szomszédjában fekszik.

Első írásos említése 1470-ből származik Thewre néven, amikor Thewre, mint szomszéd birtok fordul elő egy hatalmaskodásnál, amelyet Garai Jób szentandrási tisztjei Bélában elkövettek. Ekkor Thewre a Garaiak és a Marhártok birtoka. 1564-ben Vitéz János egri várparancsnok kéri az elhalt Radics Bozsics bodrogmegyei Tura birtokát.
Az 1522. évi dézsmajegyzékben a defterekben s az 1699. évi összeírásban nincs említve. Az 1709. és 1717. évi térképen sincs feljegyezve, de azért már lakott hely lehetett, mert 1715-ben Turiában 20 adófizető volt.[2] Az 1722. évi adóösszeírásban Turia 41 adózó házzal szerepel. Az 1727. évi adójegyzékben 35 házasféllel említik.
1728-ban Turia kamarai falu lakosai panaszkodnak, hogy a szenttamási határőrök földjeiknek felét elragadták.

1745-ben 43 ház volt a faluban; a lakosság többsége határőri szolgálatra késznek nyilatkozott, azonban 1746-ban részben a volt szabadkai milicia által, akik nem akartak polgári állapotra térni, megszállva, határőrvidéki sánc lett. Így Goszpodincze és Temerin is. A határőrvidék megszűntével 1751-ben a királyi koronakerületbe került.

1848-ban a vármegyéhez csatolták, 1870-ben a földesúri terhek alól kiváltotta magát. Turia régi pecsétje 1743-ból való.
A szabadságharckor itt három ütközet is volt a magyarok és szerbek között s ekkor a falu leégett.

Turia térképe

loading map - please wait...

TURIA: 45.537500, 19.857222
marker icon
TURIA
Turia (szerbül Turija)

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.