Vajszka

A település neve valószínűleg a falutól nyugatra elfolyó Vajsz folyóról ered. Más feltételezések szerint a 13. században Vajszka környékén több “veise”, azaz halfogó rekesz is található volt, és talán részben ezeknek köszönheti nevét.

Vajszka Árpád-kori település. Nevét már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék is említette. Ekkor a szerémi esperességbe tartozott, már ekkor egyházas hely, és Tamás nevű papját is említették. Neve az 1522. évi dézsmalajstromban 52 adózóval van feltüntetve, a török hódoltság alatt pedig a török defterekben, a zombori nahijében, 1554-ben 4, 1570-ben 7, 1590-ben pedig 16 adózó házzal szerepelt. 1715-ben is csak nyolc adófizető volt itt, 1768-ban pedig 45 család, akik főleg halászatból éltek.

A két részből álló faluhatár nagyobbik részét a Duna árvizei járták, nagy része posványos mocsár, nádas, kevés erdővel és csak a szárazabb években használhatók voltak legelői is. A másik kisebb rész szántóföldekből, urasági földekből állt. A területet ezért 1866-ban Bogojeva és Karavukova községekkel együtt hatalmas töltéssel ármentesítették, melyhez a terveket Hevessy Károly vármegyei főmérnök készítette.

Vajszka lakossága sokác volt, akik a török hódoltság végén telepedtek ide. 1768-ban Vajszka neve a kamarai térképen is fel volt tüntetve.

1797-ben Gromon Zsigmond a királyi kincstártól megvásárolta a falut, nemsokkal később Bogyánt is, 1807-ben pedig Vajszkai előnevet kapott. 1886-ban Gromon Dezső birtoka, akitől Vajszka 1886-ban egy részvénytársaság kezébe jutott, 1888-ban pedig gróf Hunyadi Imréné vette meg, majd a 20. század elején Széchenyi Emilnéé lett, de birtoka volt itt a gombos-vajszkai ármentesítő-társulatnak is, aki itt belvízelvezető csatornát épített, aminek következében nagy, eddig használhatatlan terület vált művelhetővé.

1910-ben 2196 lakosából 1092 magyar, 248 német, 28 szerb, 822 cigány és sokác volt. Ebből 2124 római katolikus, 50 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott.

Szent György római katolikus templom

Az ősi plébánia első említése már 1332-re tehető. A plébániát 1787-ben alapították, előtte Palona leányegyháza volt. A templom védszentje Szent György vértanú. A templomot 1842-ben és 1958-ban újították fel. A templom méretei: hossza 34 m, szélessége 10 m, magassága 7 m, a torony 24 m magas. Négy harangja van, a legnagyobb 553 kg, a legkisebb 65 kg. Az anyakönyvet 1788-óta vezetik. Ma a horvát és a magyar nemzetiségűek képezik a római katolikus lakosságot.

Szent György római katolikus templom

Szent György római katolikus templom (Fotó: vlado93, Panoramio)


Vajszka a térképen

loading map - please wait...

VAJSZKA: 45.411466, 19.104853
marker icon
VAJSZKA
Vajszka (szerbül Vajska, horvátul Vajska, németül Wajska)

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.