Varázsliget

Varázsliget nevét 1713-ban említették először az oklevelek. Annyi bizonyos, hogy a török hódoltság végén már lakott hely volt.

Az 1717-es kamarai jegyzékben Wrachegay néven, 56 házzal volt említve. Egy 1761. évi térkép szerint a település az újpalánkai kerülethez tartozott. 1770. után a szerb határőrezred birtokába került, majd 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták.

Pravoszláv templom

Pravoszláv templom (Fotó: savahinic, Panoramio)

1848. augusztus hó első napjaiban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a szerb lakosság, a felkelőktől támogatva fellázadt, mire augusztus 6-án Maderspach Ferenc őrnagy 1000 nemzetőrrel megtámadta a helységet, de az itt tanyázó 2500 szerb felkelő visszaverte a támadást. Felbátorodva a sikeren, a szerb felkelők augusztus 30-án innen Fehértemplom ellen törtek. Szeptember 7-én Maderspach a veressipkások három zászlóaljával és négy ágyúval az itteni szerb tábort rövid küzdelem után szétszórta, ekkor a menekülő szerbek a falut felgyújtották, ezáltal a templom és mintegy 300 ház égett le. 1848. október 1-jén Rácz Sándor honvédőrnagy 1000 emberrel 2000 szerb felkelőn aratott itt győzelmet.

1854-ben kiépült a Oravicabánya–Fehértemplom–Báziás közötti vasútvonal, amely itt is elhaladt. A trianoni békeszerződés után azonban megszűnt működni, jelenleg sem használják.

1910-ben 2563 lakosából 32 magyar, 27 német, 2458 szerb volt. Ebből 33 római katolikus, 2505 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.

A falu Templomhely nevű dűlőjében egy régi templomrom állt, melynek köveit a lakosok széthordták. E rom valószínűleg még a török hódoltság előtt e helyen álló faluból való volt.


Varázsliget térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.