Versec

Versec mint település csak a 15. század elején tűnik fel okiratokban, melyek szerint többségében szláv lakossága volt.

Verseci vendéglátók

Vinik Borászat és Pince

A Vinik Borászat Versec központjában, egy roppant hangulatos 100 éves házban található. Versec az ország legnagyobb borvidéke, ahol mintegy 2000 hektárnyi szőlőültetvény található. A pince a táj legfinomabb nedűit sorakoztatja fel, amelyeket élmény megkóstolni a tölgyfa asztaloknál ülve. A pincehelyiség mintegy 50 fő befogadására alkalmas.
Bővebben

Neve is szláv eredetű, a podvrsan („orom alatt”) vagy vrhsácz („hegyes hely”) elnevezésekből származtatják. A középkorban volt itt egy erődítmény, amit Érdsomlyónak (Erdesumulu), vagy Érsomlyónak neveztek.

A Verseci-hegy

A Verseci-hegy (Fotó: Slavonicus, Panoramio)

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban laktak itt emberek. Később trákok, kelták, szkíták, dákok, gepidák és avarok szállásterülete volt.

A települést 1427-ben Zsigmond egyik oklevelében említik először. 1439-ben Verschecz néven említik. A 15. században szláv település, várát Zsigmond király építtette. A török a falut teljesen elpusztította, 1552-ben pedig Ahmed pasa a várat is bevette. A gyakori török és erdélyi ostromok következtében 1658-ban romba dőlt, csak egyetlen tornya maradt.

1690-ben Csarnojevics Arzén pátriárka vezetésével szerbek települtek le és püspökséget alapítottak. 1699-ben a karlócai béke értelmében 1716-ig ismét török kézre került. A török uralom megszűnésével a város a Temesi Bánság egyik kerületi székhelye lett. 1717-ben szőlőművelő németek települtek le. A 18. században a város fejlődésnek indult, ekkor alapították első iskoláját, gyógyszertárát és postáját.

Versec, Városi tér

Versec, Városi tér (Fotó: sonjabgd, Panoramio)

1757-ben az ortodox, 1766-ban az Uspenska, 1785-ben a Nagy Saborna templomot szentelték fel. 1788-ban a város magát csellel védte meg a török ellen. 1817-ben szabad királyi város lett. 1840-ben 15 503 lakosával a Temesi Bánság legnépesebb települése volt.

Versec határa

A Versec határa (Fotó: Vlada Marinkovic, Panoramio)

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Versecz, nagy és népes város, Temes vármegyében, Temesvárhoz délre 10 mérföldnyire, saját postahivatallal. Lakja 13,868 lélek, kik 5596 római katholikus, 180 hébert, 100 protestánst kivéve óhitűek… Székhelye a verseczi görög püspöknek. Van itt postahivatal, sótisztség, kamarai uradalmi tiszttartóság, számos kézműves. A selyemtenyésztés nagy divatban. Gazdag határa első osztálybeli, s van 373 egész úrbéri állománya. Roppant szőlőhegyén jó és sok bort termeszt. Egy hegytetőn valami kastély omladéka most is látható, de kié lehetett, nem tudhatni. Földesura a kamara.

1848. július 11-én itt zajlott le a szabadságharc első csatája a szerbek ellen. 1849-ben a császári rendelettel létrejött Szerb Vajdaság és Temesi Bánság része lett.

Versecre a vasút 1858-ban érkezett meg. 1880-ban Bernard Staub svájci kereskedő megalapította a Helvécia pincészetet és borait Európa szerte ismertté tette.

1910-ben 27 370 lakosából 13 556 német, 8602 szerb, 3890 magyar, 879 román, 127 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Verseczi járásának volt a székhelye. 1918-ban a Monarchia háborús vereségével a város a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1944-ben a német lakosságot elűzték a városból.

Versec híres szülöttei

Herczeg Ferenc

Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog, Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke. A Horthy-korszak legnépszerűbb írója, az Új Idők c. irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga elnöke.

Jómódú verseci német polgárcsaládból származott, felmenői sziléziai menekült telepesek voltak. Édesapja Herzog József (†1880) gyógyszerész, Versec polgármestere volt. Magyarul 1874-76-ban tanult meg a Temesvári Piarista Gimnáziumban. 1876-ban Szegeden, 1878-ban Fehértemplomban folytatta gimnáziumi tanulmányait, 1881 és 1884 között joghallgató volt a budapesti tudományegyetemen. Ennek elvégzése után Temesváron, utána Budapesten volt ügyvédjelölt.

1887-ban kardpárbajt vívott egy katonatiszttel, aki sebesülés következtében a párbaj színhelyén meghalt. Herczeg emiatt Vácott 4 hónapnyi államfogságot szenvedett. Itt írta meg Fenn és lenn címmel első regényét, mellyel a Singer és Wolfner könyvkiadó 1000 frankos regénypályázatát díját is megnyerte. 1891. március 12-én Rákosi Jenő felfigyelt Egy kard affaire című tárcájára, majd a Budapesti Hírlaphoz szerződtette mint állandó tárcaírót.

Rendkívül gyorsan népszerű lett. Sikere arra biztatta, hogy a “nemzet írójává” váljék. Ekkor novellák és vígjátékok helyett történelmi drámákat, regényeket kezdett írni. Később vissza-visszatért ifjúkori sikereinek műfajához, s e művei a bestseller-piacon is sikert arattak.

Tisza István miniszterelnök kérte fel arra is, hogy vezesse a Hadsegélyező Hivatalt, ahol 1914 augusztusától 1916-ig dolgozott. 1916-ban Berlinben volt politikai megbízott. 1919 április-májusában a tanácskormány őrizetbe vette mint „ellenforradalmárt” és a Markó utcai fogházban tartották elzárva.

1893. február 1-jén lett a Kisfaludy Társaság rendes tagja, 1899. május 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta.

1925 és 1930 között 40 kötetes díszkiadásban jelentek meg munkái. Az irodalom vérkeringéséből azonban lassan kikerült, a második világháború után már visszavonultan élt és nem publikált. 1949 után műveit évtizedekig nem adhatták ki Magyarországon.

Bástya a hegyen

Bástya a hegyen (Fotó: radeknez, Panoramio)

Wodetzky József

Wodetzky József (Versec, 1872. március 15. – Budapest, 1956. március 17.) csillagász, egyetemi tanár, a matematikai tudományok kandidátusa.

A pesti Tudományegyetemen, a Sorbonne-on és a Collége de France-on tanult. Ezek után Pesten lett tanársegéd utána pedig magántanár. 1923-tól Debrecenben fizikatanár, egyetemi tanár, a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékánja (1928/1929, 1929/1930), 1934-től Pesten professzor. 1942-ben vonult nyugalomba mint a Csillagászati Intézet igazgatója. Debrecenben kezdeményezte a csillagvizsgáló létrehozását.

A klasszikus csillagászat, az égi mechanika, az égitestek pályája és a többtest-probléma volt a kutatási területe. A matematika területén is jelentőset alkotott. Számos könyv és publikáció írója.


Versec térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.