Zenta

Zenta a Délvidék egyik legrégebbi települése, melynek neve elsősorban a zentai csata véste be a történelemkönyvekbe. Nevének eredete minden bizonnyal a magyar szent melléknévből eredeztethető. Első írásos említése 1216-ra tehető, amikor egy oklevél Zyntharew (Zentarév) néven említi. Az oklevél tanúsága szerint bizonyos Saul ispán özvegye földet ajándékozott a „Zenthai klastromnak”.

A mai városközpont

A mai városközpont (Fotó: Nagy-Abonyi Arnold)

A valamikori Bács-Bodrog vármegye központok egyike Zenta. Vajdaságban az egyik legszebb kisváros a Tisza-mentén. Gazdag múlttal, hagyománnyal, kultúrával rendelkezik, emellett fontos szárazföldi- és vízi közlekedési csomópont. Zenta múltját kutatva elmondhatjuk, hogy a középkorból származó tárgyi emlékeit elmosta a Tisza, vagy a városban napjainkban fellelhető épületek részeivé váltak. A tatárdúlás e várost sem kímélte, a rendelkezésre álló forrásokból tudjuk, hogy volt a településen egy bencés kolostor 1216-ból, de ezt a tatárok 1241-ben megsemmisítették. Következő említése 1367-re tehető, a budai káptalan birtoka volt e terület, mint mezőváros, majd II. Ulászló szabad királyi városi rangra emelte 1506-ban. A szabad királyi városi ranghoz természetesen önkormányzati, vásártartási és egyéb jogok is társultak, így jelentősen fellendült a fejlődés. A település virágzása a mohácsi csata évével lezárult, ugyanis 1526-ban a török feldúlta, majdnem teljesen megsemmisítette. A lakosság száma olyannyira lecsökkent, hogy a törökök az előzőleg megszállt területekről telepeseket hoztak, főleg szerb nemzetiségűeket, így teljesen megváltozott a lakosság nemzeti összetétele. A világtörténelmi jelentőségű zentai csatával 1697-ben végérvényesen felszabadult Zenta is a török uralom alól.

1699. január 28-án a Karlócán aláírták a békeszerződést, amelyben a Temesköz kivételével a török minden megszerzett magyarországi területéről és Erdélyről is lemondott. Szavoyai Jenő tiszteletére diadalkaput állítottak Bécsben, a kapun e szöveggel: „Vienna ad Zentam servata MDCLXXXXVII” (a Zentánál megvédett Bécs 1697). Zentán a csata emlékét a Tisza-parton az Eugén-szobor (magyarul Jenő) maradványaiból készült emlékmű őrzi. Minden évben a csata évfordulójára történő megemlékezésen harangot szerelnek a szobor mellett álló haranglábra, és ezt megkondítva emlékeznek a csata áldozataira.

A törökdúlás után Zentát főleg szerbek lakták, a Tiszai Határőrvidékhez tartozott a város, de ezt 1741-ben megszüntették. Besszarábiába és a Temesi Bánságba vándorolt ki a lakosság, melynek helyére magyar és szlovák családok érkeztek. A XVIII. század második felében tűz martalékává vált a város, ám viszonylag gyorsan újjáépült, azonban 1795-ben és 1831-ben kolerajárvány pusztította a lakosságot. Zenta 1848-ig a Szabad korona területhez tartozott, ekkor rendezett tanácsú lett és a vármegyéhez kapcsolták.

A „véres gyertyaszentelő”-ként emlegetett 1848-as események kapcsán Bederlicza Áczó, nagybirtokos neve merül fel, ugyanis a zentai szerbek árulása miatt kivégezték. 1849. február 2-án a 20 000 fős sereg mintegy 2000 zentai polgárt ölt meg a 48 órán át tartó rablás, fosztogatás során. Az 1849-es áldozatok emlékét emlékmű őrzi Zenta főterén. 1849 után jelentős fejlődésnek indul a város, az utcákat aszfaltozták, kórházat, iskolát, hidat építettek, bevezették a villanyvilágítást. Az I. világháború eseményei meggátolták a település további fejlődését, egészen a 30-as évekig, ekkor apró lépésekben ugyan, de elindul a város fokozatos fejlődése. Zentán alakult meg 1922-ben a Délvidék egyetlen magyar politikai pártja, Országos Magyar Párt néven. A II. világháború után egy nagyobb ütemű fejlődést tapasztalunk a területen, az 1941-ben lerombolt tiszai híd helyén felépült 1963-ban a vashíd, amelynek rendkívül fontos szerepe volt vasútforgalmi szempontból, ugyanis Titel mellett, csak itt épült vasúti híd a Délvidéken ebben az időben. Az ipari zóna és a kikötő kiépítése is elengedhetetlen a gazdaság fejlődéséhez.

Zenta történeti áttekintésében meg kell említeni azt az eseményt, amikor a közelmúlt történelmében, pontosan 1991 őszén, a jugoszláviai polgárháború idején a vezérkari főnök elrendelte 250 000 tartalékos mozgósítását az országban. E Tisza-menti többségében magyarlakta kisvárosban 1400 behívót osztottak ki, de e behívónak az érintettek nem engedelmeskedtek, napokig tüntettek a város főterén, kinyilvánították véleményüket az esztelen öldöklés ellen. Szabadka egyik laktanyájából érkezett egy csapat, bekerítették a tömeget, a parancsnok ki akarta adni a tűzparancsot, de a zentai rendőrség illetékesei megállították őket azzal az indokkal, hogy ők majd biztosítják a rendet.

A Tisza Zentánál ma és egykoron

A Tisza Zentánál ma és egykoron (Fotó: Nagy-Abonyi Arnold, ZynthArt)

Zenta látnivalói

Városi Múzeum

Zenta a délvidéki Tisza-mente művelődési központja. Bizonyítja ezt a Városi Múzeum értékes gyűjteménye, melyre a város főteréhez közel, a Tisza-part felé haladva találhatunk rá. A múzeum 1970-ben költözött mai helyére, a Szent István plébánia épületének egyik szárnyába. Régészeti-, képzőművészeti- és néprajzi állománya egyaránt értékes és nagyon gazdag. A Thurzó Lajos Közművelődési Központ keretében működő múzeum folyamatosan bővíti és dolgozza fel állományát, feladatának és céljának tartja nemcsak Zenta, hanem az egész délvidéki magyar múlt felkutatását és bemutatását.

Városháza

A Városháza és a főtér este

A Városháza és a főtér este (Fotó: Nagy-Abonyi Arnold)

1911-ben a tűz martalékává lett a zentai városháza, ekkor a városvezetés egy új épület létrehozásáról döntött. A szecessziós elemekkel díszített épülete 1914-ben készült el Kovács Frigyes tervei alapján. Zenta legimpozánsabb építménye, a főtér nyugati oldalán található. Ebben az épületben működik a városi levéltár, tornyában a zentai csata jeleneteit ábrázoló makettre és emlékkilátóra bukkan a látogató, emellett gyönyörű kilátás nyílik nemcsak Zentára, hanem a környező településekre is. A földszinti részében körös-körül üzleteknek és hivatali helyiségeknek ad helyet.

Gimnázium

A Városházától átsétálva a főtéren a Tisza-part felé haladva jobbról a gimnázium épületét találjuk. 1884-ben épült Berzenczey Domonkos tervei alapján. 1906-ban a londoni világkiállításon e terv aranyérmet kapott. Több mint egy évszázados múltra visszatekintő tanintézmény regionális jellegét kezdetektől fogva hangsúlyozták. Az oktatás színvonala nagyban hozzájárul a város és a környék társadalmi és kulturális fejlődéséhez.

Kisfilm a Zentai Csata Emlékkilátóról


Zenta térkép

loading map - please wait...

ZENTA: 45.928170, 20.090125
Városháza: 45.930588, 20.088755
Városi Múzeum: 45.932065, 20.090128
Gimnázium: 45.930737, 20.092059
A zentai csata emlékműve: 45.926110, 20.098175
marker icon
ZENTA
Zenta (Senta)
marker icon
Városháza
A zentai városháza szecessziós elemekkel díszített épülete 1914-ben készült el Kovács Frigyes tervei alapján.
marker icon
Városi Múzeum
A Városi Múzeum régészeti-, képzőművészeti- és néprajzi állománya egyaránt értékes és nagyon gazdag.
marker icon
Gimnázium
A Gimnázium 1884-ben épült Berzenczey Domonkos tervei alapján.
marker icon
A zentai csata emlékműve
A török kiűzésének emléket állító emlékmű a Tisza-parton található.