Zsigmondfalva

Zsigmondfalva egykor az écskai uradalomhoz tartozó puszta volt, melybe 1809-ben római katolikus vallású németek települtek be: a falu ekkor 49 egész, 30 fél, 14 nyolcad jobbágytelekből és 42 zsellérházból állt.

1838-ban birtokosa Lázár Zsigmond vezérőrnagy volt, majd gróf Harnoncourt Felix és Alice lettek itt a nagyobb birtokosok.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, 1848. október 8-án Milutinovics nemzetőri őrnagyot és 1000 főből álló hadát, 2500 szerb felkelő kiverte a helységből; de rövid idő múlva Kiss Ernő a szerbeket kiűzte a településről, majd tábori kórházat állított fel itt.

1910-ben 1094 lakosából 21 magyar, 1061 német volt. Ebből 1072 római katolikus, 12 görögkeleti ortodox volt.

Pravoszláv templom

Pravoszláv templom (Fotó: tihi.tornado, Panoramio)

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.


Zsigmondfalva térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.